H-P: 8:00 – 18:00    SZO: 8:00-12:00    VAS: ZÁRVA

BEJEGYZÉSEINK

blogalvas

Álmatlanság

Az alvás egy természetes állapot, ilyenkor fokozódik a szervezet regenerációja, nő a sejtosztódás sebessége, a hosszú távú memóriába raktározódnak az aznapi események, a szervezet kiválasztja a káros anyagcsere termékeket, nő a sebgyógyulás sebessége Ebből látható, hogy igen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás; azonban az alvásigényt gyakran túlbecsülik. Az életkorral előrehaladva folyamatosan csökken az alvásigény: míg egy csecsemőnek napi 16 óra alvásra van szüksége, egy 30 éves felnőttnek 6-7 óra, 70 éves kor felett pedig már 5-6 óra is elégséges az egészséges életmódhoz. Az alvás-ébrenlét szabályozása igen bonyolult, több agyi központ és számos neurotranszmitter (idegsejtek közötti hírvivő molekula) vesz részt benne.

  Az alvászavar nem csak egyszerűen a nehéz elalvást, vagy alvási képtelenséget jelenti. Ide tartozik az átalvási nehézség (éjjelente gyakran felébred a beteg, és képtelen visszaaludni –főleg az idősebb korosztályt érinti), a fáradt ébredés, nap közbeni kóros álmosság, a rémálmok, az alvajárás, a somnolencia (akaratlan alvásroham, a beteg nem tud ébren maradni).

Az álmatlanság okai

   Számos ok állhat az alvászavar hátterében, például a nem megfelelő körülmény, betegségek (hormonális problémák, asthma, idegrendszeri zavarok), fájdalom, gyógyszerek, genetikai eltérések, túlzott koffein vagy alkoholfogyasztás. A megfelelő kezelés kiválasztásához elengedhetetlen, hogy kiváltó okot ismerjük és kezeljük. Ezért ha hosszabb időn keresztül áll fent az álmatlanság, orvosi konzultáció szükséges.

Terápia

A terápia alapköve a megfelelő alváshigiénia kialakítása:

  • azonos időben kell lefeküdni és felkelni, hogy kialakuljon a napi alvás-ébrenlét ciklus
  • megfelelő alvási körülmények kialakítása – csendes, besötétített szoba, kényelmes fekhely, megfelelő hőmérséklet
  • kerülni kell a napközbeni szunyókálást
  • lefekvés előtt kerülni kell a szellemi vagy fizikai terheléssel járó tevékenységeket, vagy túlzott folyadékfogyasztást (megelőzve a vizelés miatti felébredést)
  • kerülni kell az alkohol, koffein, nikotin és egyéb, az agyi tevékenységet befolyásoló szerek használatát
  • efekvéskor „el kell kezdeni” az alvást, nem szabad tv-t nézni, mobilozni, enni
  • segíthetnek az elalvás előtti ellazító tevékenységek: nyugtató zene, meleg fürdő, meditációs gyakorlatok

   A gyógyszeres kezelés első lépcsőjében gyógynövények és a melatonin alkalmazható. A legismertebb gyógynövény a macskagyökér, mely elősegíti az elalvást görcsoldó és izomlazító hatásának köszönhetően. Keserű íze és kellemetlen illata miatt teaként fogyasztva kevésbé népszerű. A levendulaolaj szorongás gátló és feszültségoldó hatással rendelkezik. Használható szájon át szedve és párologtatóban is, utóbbi esetben azonban csak mértékkel szabad használni, ugyanis a túl intenzív illat megzavarhatja az alvást. Idegesség és túlzott stressz miatt kialakult alvászavarban segíthet a golgotavirág kivonata, melynek szorongást oldó és enyhe antidepresszív hatása van. A komló is tartalmaz nyugtató hatású anyagokat, azonban ezeket csak igen kis mennyiségben, így általában kombinációkban használják. Enyhe görcsoldó és feszültségoldó hatással rendelkezik a citromfű kivonata, emellett javítja az emésztést is, így segíthet az emésztési panasz miatt kialakult alvási nehézségben. Az előbb felsorolt gyógynövényekből tea is készíthető, amely a meleg ital révén további nyugtató hatást tud kifejteni. Fontos azonban hogy csak 1 bögrével fogyasszunk lefekvés előtt, ugyanis a sok folyadék miatt éjszakai vizelési inger jelentkezhet, megszakítva ezzel az alvást. Megemlítendő, hogy az összes gyógynövényre igaz, hogy maximális hatás kialakulásához hosszabb időre, legalább 1-2 hétre szükség van, így egy-két napos sikertelen használat után még nem kell abbahagyni az alkalmazásukat.

A melatonin szerepe az álmatlanságban

  A tobozmirigy (agyban lévő mirigy) által termelt hormon a melatonin, amely központi szerepet játszik alvás-ébrenlét ciklus kialakításában. Idősebb korban csökkent a szervezet által termelt melatonin szintje, ezzel is magyarázható, hogy az idősebbek kevesebbet alszanak. Ebből adódik, hogy első sorban az 55 év felettiek alvászavarában, illetve a jetlag (időzónaváltás-szindróma) hatásainak csökkentésére használják. Az időzónaváltással járó utazás miatt eltolódik az ember egészséges napi ritmusa, ezt nevezik jetlagnek.

   Amennyiben az előbb felsorolt terápiák kudarcot vallanak, altatószereket kell alkalmazni. Ide tartoznak az elavultnak számító barbiturát származékok, a benzodiazepinek, és a legmodernebb úgynevezett „z-szerek” (zaleplon, zolpidem, zopiklon). Ezek receptköteles készítmények és csak szigorú orvosi kontroll mellett alkalmazhatók, mivel erőteljes hatással és jelentős mellékhatással bírnak, valamint számottevő a rászokási veszély is.

Források:
Galenus kiadó: Terápiás útmutató, Szerk.: Dr. Szarvasházi Judit, Budapest, 2018
https://en.wikipedia.org/wiki/Insomnia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alv%C3%A1s
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jetlag

MEGOSZTOM FACEBOOKON

Megosztás itt: facebook
Scroll Up